Vissza a Blog főoldalra

3 ok, amiért érdemes külföldön továbbtanulni

Egyre többen fedezik fel, hogy külföldi, akár felső ligás egyetemeken tanulni nem is akkora luxus. Sőt, ha azt nézzük, mennyire terheli a családi büdzsét három-öt év magyar felsőoktatás, összevetésben már nem is olyan kiugróan magasak a külföldi tanulmányok költségei sem. De miért jó neked, ha külföldön tanulsz tovább?

Van, aki már az óvodában tudja, miből akar majd felnőttként megélni, és van, aki még harmincévesen is keresi a hivatását. Míg a hazai oktatási rendszer egyértelműen az előbbieknek kedvez, addig a nyugat-európai és tengerentúli egyetemek nagy része a későn érő típusok igényeit is képes kielégíteni. Az alábbiakban összeszedtünk pár szempontot, amelyek alapján érdemes elgondolkodni a külföldi továbbtanuláson.

1. Személyre szabható képzési program

Két olyan embertípus van, amely számára különösen előnyös a külföldi felsőoktatás: aki nagyon tudja, hogy mit akar, és aki nagyon nem.

Egyfelől távoli tudományterületek is tanulhatóak egyszerre; tehát ha egyformán érdekel mondjuk a matematika és a filozófia vagy a pszichológia és a nyelvészet, találsz olyan intézményt, ahol a céljaidnak megfelelő, itthon extrémnek tűnő szakpárosításban tanulhatsz. Másfelől ha egy olyan speciális szakterület érdekel, mint az asztrofizika vagy a mesterséges intelligencia, nem kell alapozó kurzusok tucatjait végigülnöd, amíg azt tanulhatod, amit szeretnél, már az alapképzésen hallgathatod ezeket az órákat.

Itthon legtöbbször kudarcként értékelik, ha valaki menet közben jön rá, hogy nem érdekli a választott szakterület, és akár többször is szakot vagy egyetemet vált („ha valamit elkezdesz, azt fejezd is be”). Pedig teljesen természetes, hogy egy huszonéves több dolgot is kipróbál, mielőtt elkötelezi magát, sőt az élethosszig tartó tanulás ma már elengedhetetlen a boldoguláshoz. Különösen az Egyesült Államokban és Skóciában jellemző, hogy az egyetemi szakok szabadon átjárhatóak: akit felvettek egy szakra, bármikor dönthet úgy, egy másikon vesz fel órákat és szerez jegyet.

A fenti rugalmasság nagy előnyt jelent majd a munkaerőpiacon, hiszen a pozíció, amire pár év múlva jelentkezni fogsz, jó eséllyel még nem is létezik. A ma fiataljai nem nyugdíjas állásra hajtanak, hanem tudásukat és készségeiket folyamatosan fejlesztve igyekeznek megtalálni a legjobb lehetőségeket.

2. Diákközpontúság

Nyugat-Európában és a tengerentúlon az egyetemek pontosan tudják, hogy a hallgatókból élnek, ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy megtartsák őket. Amellett, hogy versenyképes tudást adnak, odafigyelnek a diákok fizikai és lelki szükségleteire is. Így a kényelmes diákszállások mellett a legtöbb helyen elérhetőek az alapvető egyészségügyi szolgáltatások, van lelkisegély szolgálat, jók a sportolási lehetőségek, és saját biztonsági szolgálat vigyáz az egyetemi polgárokra.

Ráadásul a tanulmányi elvárások teljesítését is segítik. Míg itthon olykor közelharcot kell vívni egy-egy jegyzetért, a külföldi egyetemeken odafigyelnek arra is, hogy minden tananyag kellő példányszámban hozzáférhető legyen a könyvtárakban. Amelyek egyébként legtöbbször késő estig vagy éjjel-nappal használhatók, gondolva azokra is, akik dolgoznak tanulás mellett. Ráadásul minden tanárnak és diáknak van hozzáférése a szakfolyóiratok adatbázisához, ha pedig valakinek segítségre van szüksége, tutorrendszer is segíti az előrejutást. Sőt, az Oxbridge egyetemeken bevett gyakorlat a szupervízió, amikor akár a szakterület legnevesebb szakértői vannak segítségére a hallgatóknak one on one órák keretében.

A nyugati egyetemek technikai háttere is megfelel minden igénynek: jól felszerelt laborok, modern és megfelelő méretű számítógéppark gondoskodik arról, hogy a diploma valóban naprakész tudást jelentsen.

3. Munkaerőpiaci előny

Ha valaki 4-5 évet él idegen nyelvű környezetben, egy másik kultúrában, az már önmagában olyan készségeket ad, amelyek máshogy nem megszerezhetőek. Fejlődik a nyelvtudás, szélesedik a látókör, és ha az ember megtanul boldogulni egy idegen közegben, akkor valószínűleg itthon sem lesz gondja az érdekérvényesítéssel.

Mindezek az alapvető előnyök még sok mással is gazdagodnak egy külföldi egyetemen: a már említett naprakész tudás mellett a diákok a rengeteg csoportmunka révén megtanulnak hatékonyan együtt dolgozni nemzetközi környezetben, ugyanakkor a különböző ösztöndíjak és versenyek révén versenyhelyzetben is kipróbálhatják magukat. A különböző diákegyletek munkája nem kötődik szorosan a tanulmányokhoz, viszont épül tőle a személyiség, és szélesedik a kapcsolati háló.

Talán a leglényegesebb különbség az itteni viszonyokhoz képest, hogy a nyugati egyetemeken az első perctől kezdve kollégaként bánnak az egyetemistákkal, és a kezdetektől fogva segítik a karrierépítésben. Aki akar, már a tanulmányai elején bekapcsolódhat kutatási programokba, projektekbe, ami akkor is egyedülálló karrierelőnyt jelent, ha valaki nem a tudományos pályán képzeli el a jövőjét. Az olyan alkalmazott tudományok területén, mint pl. a kommunikáció, bevett gyakorlat, hogy az egyetem gyakornoki helyet biztosít a hallgatói számára, ami sokszor az első fizetett állás is lesz egyben.

A fenti lista korántsem teljes, de jól jelzi, hogy nagyon is érdemes a külföldi tanulmányokba időt, pénzt és energiát fektetni.

Képünkön az Oxfordi Egyetem matrikulációja – így kezdődik egy oxfordi diák pályafutása az egyetemen. Fotó:Toby Ord, CC BY-SA 2.5, Wikimedia Commons

0
Hozzászólás