Vissza a Blog főoldalra

Értékelési szempontok a szóbeli nyelvvizsgán

Felkészültél a szóbelire? Úgy érzed, tudásod maximumát vagy képes nyújtani a szóbeli nyelvvizsgán? Egy dolgot azért nem árt még tudnod: milyen szempontok alapján értékelik produkciódat azok a vizsgáztatók, akikkel a szóbeli nyelvvizsga idején találkozol. Az alábbiakból ez is kiderül.

Az Euroexam szóbeli nyelvvizsgáin a beszédkészség vizsgarész során a téged vizsgáztató tanárok öt szempont szerint bírálják el a nyelvvizsga szóbeli részén nyújtott teljesítményedet:

  1. nyelvhelyesség és szókincs,
  2. folyamatosság és koherencia,
  3. kiejtés,
  4. kommunikációs stratégiák és
  5. összbenyomás.

(Mindemellett persze azt is fontos szem előtt tartanod, mit ne tegyél szóbeli nyelvvizsgán.)

1. Nyelvhelyesség és szókincs

Ne feledd, bármilyen szinten is méretteted meg nyelvtudásod a szóbelin, az adott szintnek (és feladatnak) megfelelő nyelvtani szerkezeteket és szókincset használj. C1-es nyelvvizsgán egészen biztosan nem lesz elég egy igen-nem-válaszokra épülő vizsgastratégia.

Az adott szinten elvárható nyelvtan és szókincs felvillantásával azt is bizonyítod, hogy képes vagy választékosan kifejezni magad – még akkor is, ha időnként tévedsz. Tévedni ugyanis emberi dolog.

Ha minden kötél szakad, nem jut eszedbe az adott kifejezés vagy szó, vágd ki magad a helyzetből azzal, hogy körülírod sajád szavaiddal, mire is gondoltál – ez szintén képes lenyűgözni az egyszeri vizsgáztatókat!

2. Folyamatosság és koherencia

A szóbeli nyelvvizsga beszédkészség vizsgarészén törekedj arra, hogy folyékonyan, logikusan és összefüggően beszélj – az egyes témákkal kapcsolatban érvekkel alátámasztva fejezd ki magad. A hatás garantáltan nem marad el.

Ha beszéd közben szünetet tartasz – mert hát ki nem tart szünetet – az mindenképp azért legyen, mert gondolkodsz azon, mit is mondhatnál még. Ne pedig azért, mert nincs mit mondanod. Ne feledd: szóbeli nyelvvizsgán alapvetően beszélni kell, nem hallgatni.

Akár az írásbelin, a szóbelin is használhatod a mondandódat egységes egésszé kovácsoló kötő- és utalószavakat (ezeknek a beszédet–írott szöveget kevésbé gépiessé, természetesebbé varázsló varázslatos szavaknak rövidesen külön posztot szentelünk). Akkor is használhatod ezeket, ha történetesen egy párbeszéd során reagálsz az előtted szóló véleményére.

3. Kiejtés

A kiejtéssel kapcsolatban a legfontosabb azt szem előtt tartanod, hogy még egy anyanyelvi beszélőnek is megvan a maga akcentusa. Egy a lényeg: te úgy próbáld meg előadni magad, hogy a vizsgáztatók (és vizsgapartnered) számára érthető legyen, mit mondasz. A magyaros kiejtés önmagában nem tragédia, a lényeg, hogy ne menjen az érthetőség rovására.

4. Kommunikációs stratégiák

Vizsgaszituációban nagyon fontos, hogy mindenkor legyél képes párbeszéd kezdeményezésére, fenntartására és lezárására is aa vizsganyelven – a vizsga jó része ugyanis párbeszédes alapon zajlik.

A szóbeli nyelvvizsgán fontos, hogy a kommunikáció során fennálló – formális, informális – viszonyoknak megfelelő stílust, regisztert és nyelvezetet használj.

Ha menet közben rájössz, hogy hibázol, ne habozz kijavítani magad! A vizsgáztatók ugyancsak méltányolják.

Ügyelj arra, hogy a vizsgáztatók és vizsgapartnered kérdéseire, hozzászólásaira lehetőleg a helyzetnek megfelelően reagálj.

5. Összbenyomás

A szóbeli nyelvvizsga beszédkészség vizsgarészén a legfőbb szempont, hogy legyél képes az adott helyzeteknek megfelelő, természetes kommunikációra. A legegyszerűbb, ha úgy fogod fel az egészet, mint valami szituációs játékot. Ebben igen nagy segítséget jelenthet a megfelelően megválasztott vizsgapartner.

Végezetül még egyszer: a szóbeli nyelvvizsga beszédkészség vizsgarészén az összbenyomás az itt felsorolt összes szempont alapján alakul ki a vizsgáztatókban: helyesen alkalmazol-e nyelvtani szerkezeteket, megfelelő-e a szókincsed, folyamatosan és összefüggően beszélsz-e, kiejtésed nem gátolja-e a megértést, továbbá a szóbeli produkciód egésze megfelel-e az adott nyelvvizsga-szituációnak.

0
Hozzászólás