Vissza a Blog főoldalra

Röviden a nyelvvizsgaszintekről

Szükséged van egy középfokú nyelvvizsgára. Vagy egy felsőfokúra. De lehet, hogy elég egy alapfokú. Vagy mégis inkább B2? Esetleg C1, vagy elég a B1. De akkor mi az A szint? Segítünk eligazodni a fogalmak között. Neked már csak sikeres nyelvvizsgát kell tenned. Menni fog!

Bizonyára hallottál már a B1, B2 és C1 nyelvvizsgaszintekről. Talán a hagyományosabb elnevezéseket is ismered: alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsga. De hogyan is viszonyulnak ezek a fogalmak egymáshoz? És mi van még ezen kívül?

Elöljáróban csak annyit, hogy az Euroexamnél, Magyarország vezető nemzetiközi nyelvvizsga-központjánál angol és német nyelvből lehet akkreditált általános, előbbiből emellett üzleti nyelvvizsgát is tenni, mégpedig három szinten: alap- (B1), közép- (B2) és felsőfokon (C1). Ahhoz, hogy ezen belül egy- vagy kétnyelvű nyelvvizsgát válassz-e, illetve pontosan melyik nyelvvizsgára is fókuszálj a jelentkezésnél, egy korábbi írásunkban már adtunk támpontokat.

Az alábbiakban arról lesz szó, hogy mit is jelentenek az egyes vizsgaszintek.

Nyelvvizsgaszintek

Már évtizedek óta létezik egy Közös Európai Referenciakeret (röviden csak KER) elnevezésű útmutató. Ezt a nyelvtanulás, nyelvtanítás és nyelvtudás értékelésére kidolgozott egységes útmutatót több mint egy évtizede már Magyarországon is alkalmazzák.

A KER összesen hat szintet nevez meg, ezeket kell összhangba hozni a korábban Magyarországon használatos három szintű elnevezéssel.

A KER a nyeltanulókat és nyelvvizsgázókat (nevezzük őket egységesen nyelvhasználóknak) három nagy csoportba sorolja, mindegyiket két-két alcsoportra osztva.

  • Alapszintű nyelvhasználó: A1 (minimumszint) és A2 (alapszint)
  • Önálló nyelvhasználó: B1 (küszöbszint) és B2 (középszint)
  • Mesterfokú nyelvhasználó: C1 (haladó) és C2 (mesterfok)

Ennek megfelelően a KER-ben használatos B1 szint voltaképpen a régebben nálunk honos alapfokú nyelvvizsgának felel meg, a B2 a közép-, a C1 pedig a felsőfokú nyelvvizsgának.

A KER az egyes nyelvi készségek szempontjából részletesen leírja a különböző szinteken elvárt teljesítményt. Nézzük mindebből azt, ami praktikusan téged is érdekelhet.

Alapfokú nyelvvizsga: B1

Ha alapfokú nyelvvizsgára jelentkezel, ilyesmiket kell tudnod: ismerős témákban (munkahely, iskola, szabadidő stb.) megérted a mindennapi beszédben elhangzottak lényegét. Különböző tévé- és rádióműsorban is kiszűröd a lényeget, ha nem túl gyors szöveget hallasz, legyen szó akár általános, akár szakmai szövegről. Ugyanilyen tematikájú szövegeket (pl. leveleket) is simán megértesz írásban. Képes vagy bekapcsolódni a legtöbb társalgás menetébe, melyek fenti témakörökben hangzanak el és a mindennapi élethez kötődnek. Képes vagy egyszerűen, de összefüggően megfogalmazni mondandódat élményeidről, álmaidról, reményeidről, céljaidról, különböző eseményekkel kapcsolatban. Ugyanezt akár írásban, pl. magánlevél formájában is képes vagy megtenni.

De mire is jó az alapfokú nyelvvizsga? Legfőképp sikerélmény, pozitív visszacsatolás, önigazolás arról, hogy a az eddig befektetett energiának van haszna, eredménye. Előre a középfokúig!

Középfokú nyelvvizsga (B2)

A középfokú nyelvvizsga az, mellyel ma Magyarországon a nyelvvizsgázók döntő többsége találkozik.

Általában egy középfokú nyelvvizsga megléte minimum feltétel a diploma megszerzéséhez, de 2020-tól az egyetemre való bejutás feltétele is a középfokú (B2-es) nyelvvizsga. Számos munkahelyen a B2-es nyelvvizsga megléte fizetésben is előnyöket jelent, de sok munkahelyen mindenféleképpen előny a nyelvvizsga puszta megléte is, annak ellenére, hogy anyagilag nem jelent pluszt a munkavállaló számára.

A B2-es szinten már hosszabb szövegeket, összetettebb érvelést is képes vagy megérteni, ha a témát viszonylag jól ismered. Képes vagy híreket hallgatni tévében, rádióban, még a filmek megértésével is könnyedén boldogulsz, ha nem valami spéci kiejtést hallasz. Aktuális és kortárs szövegeket is meglehetősen magabiztosan olvasol. Társalgásban aktívan részt tudsz venni, akár anyanyelvűekkel is: képes vagy véleményedet kifejteni és megvédeni álláspontodat. Érdeklődési körödben és ismert témákban képes vagy megnyilvánulni gyakorlatilag mindennel kapcsolatban. Világosan és reszletesen vagy képes akár esszét, beszámolót is írni, írásban érvelni, véleményt nyilvánítani.

Felsőfokú nyelvvizsga (C1)

A felsőfokú nyelvvizsga több egyetemi szakon is szerepelhet a diploma megszerzésének feltételei között. Számos munkahelyen nyelvvizsgapótlék jár érte.

Ha felsőfokúra jelentkezel, már érted a tévét, komolyabb erőfeszítés nélkül a filmeket. Szóban és írásban is értesz olyan hosszabb szövegeket, melyek akár általános, akár speciálisabb témáról szólnak.

Kommunikációdban folyékonyan vagy képes kifejezni magad, gondolataidat árnyaltan, rugalmasan vagy képes megfogalmazni, a szituációknak megfelelően. Bonyolultabb dolgokat is magabiztosan, részletesen vagy képes nyelvileg körül- és leírni. Írásban különösebb probléma nélkül vagy képes értekezni bonyolultabb témákról is, váltogatva a célcsoportnak megfelelő stílusokat is akár.

Egyéb szintek

Az alapszintű nyelvhasználók nyelvtudásának mérésére (ez tipikusan az általános iskola 10-14 éves korosztályait jelenti) az Euroexam szintén kínál két, Magyarországon nem akkreditált nyelvvizsgát: A1 és A2 szinten. Ezeknek a nyelvvizsgáknak az előnye leginkább a két legalsó szinten levő nyelvtanulók tudásának objektív mérésében és értékelésében van, hiszen a visszajelzés ezeken a szinteken is igen fontos.

A C2-es szintről pedig röviden csak annyit: az ilyen nyelvtudás birtokában már szinte minden helyzetet képes vagy megérteni, minden helyezetben képes vagy megfelelően megnyilvánulni.

Azt már csak tényleg záró gondolatként mondjuk: a C2 felett is van nyelvi kompetencia, ahogy az A1 szint alatt is van nyelvi megnyilvánulás – ezeket azonban a KER rendszere már nem méri.

0
Hozzászólás