Eredményszámítás az Euroexam vizsgákon

Mennyi az annyi? Pontok, százalékok, miből áll össze egy sikeres nyelvvizsga? Segítünk, hogy megértsd….

A nyelvvizsgák régen nem sokban különböztek az iskolai nyelvtan tesztektől. A valódi, használható nyelvtudásról ugyan nem sokat árultak el, hol nehezebbek, hol könnyebbek voltak, de legalább az eredményét könnyen kiszámolhatta mindenki. Ma már egészen mások az igények. Senki se tanulna szívesen éveken át csak a „papírnak”, fontos, hogy a tudás használható legyen, az eredmény pedig hiteles és megbízható. Az azonban, hogy a hétköznapi, élő nyelvhasználatot jól tükröző feladatokból összeállított, modern vizsgák mindig pontosan ugyanolyan magasra tegyék a lécet, ma már jóval bonyolultabb feladat elé állítja a nemzetközi vizsgák fejlesztőit is.

 

Az Euroexam International feladata, hogy vizsgázói nyelvtudását hiteles, objektív és maximálisan megbízható módon mérje az egész világon. Az Euroexam vizsgák eredményszámítási eljárásait nemzetközi szakértők dolgozták ki, ennek köszönhetően garantálják, hogy a sikeres nyelvvizsgához minden vizsgaidőszakban, minden országban és régióban azonos szintű nyelvtudásra legyen szükség.

A meghirdetésre kerülő vizsgaeredmények meghatározása az Euroexam International nyelvvizsgáin a hatályos magyarországi jogszabályok tiszteletben tartásával, a Vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően történik, független, külső szakértők közreműködésével. Az eredményszámítási eljárást és  alkalmazását az Oktatási Hivatal, a kötelező újraakkreditálási eljárás során kétévente behatóan ellenőrzi.

A vizsgatesztek feldolgozása és ellenőrzése

A papíralapú vizsgák válaszlapjai és írásbeli dolgozatai szigorúan zárt rendszerben jutnak el a vizsgaközpontba, ahol azok elektronikus feldolgozása megtörténik. A számítógépes adatfeldolgozást követően minden válaszlap átesik utólagos élő ellenőrzésen is. A kettős ellenőrzés biztosítja az adatbeviteli hibák kizárását.

A különböző vizsgaidőszakokban alkalmazott tesztek egységes követelményszintjét úgynevezett horgonyfeladatok ismételt bevetésével biztosítja a vizsgarendszer. Ennek az eljárásnak köszönhető, hogy az egyes vizsgaidőszakokban mind a vizsgázók teljesítménye, mind a tesztek nehézsége objektívan összehasonlítható a korábbi vizsgák eredményeivel

Ehhez a felvitt adatok ellenőrzését követően a vizsgarészenként bevetett tesztek részletes elemzése szükséges minden egyes vizsgaalkalom után. Matematikai eljárások segítenek meghatározni a tesztekben szereplő egyes elemi kérdések minőségi mutatóit és tényleges nehézségét. Ennek meghatározásához 150 ezer vizsgázó, több száz korábbi vizsgán, több ezer feladaton rögzített teljesítményét veszi figyelembe az eljárás. Ezt követően az aktuális feladatsorban szereplő elemi kérdések közül már csak azokat veszik az eljárás további lépései figyelembe, melyek megbízhatósági és minőségi mutatói minden szempontból megfelelőnek bizonyultak. 

A vizsgaeredmények meghatározása

Mivel a vizsgán közvetlenül felmutatott teljesítmény a vizsgázó tudása mellett függ az aktuális feladatok nehézségétől is, ezért utolsó lépésként a tesztnehézség összehasonlító elemzése történik, szintén vizsgarészenként. Ekkor a feladatbankban már szereplő horgonyfeladatok referenciaértékeit vetik össze az aktuális vizsgaesemény során kapott új értékekkel, majd a szükséges mértékű nehézségi korrekció következik. Ez az eljárás garantálja, hogy a követelményszint minden egyes vizsgán pontosan azonos legyen, függetlenül az egyes feladatsorok kis mértékben mindig változó nehézségétől.

A vizsga végeredménye, szinttől és vizsgatípustól függetlenül, a vizsgarészenként meghatározott részeredmények súlyozatlan átlaga. A vizsga sikeres, ha a fenti végeredmény – tehát a részeredmények számtani közepe – eléri, vagy meghaladja az adott szinten a standardizált követelményminimumot megjelenítő 60%-os eredményküszöböt, valamint a vizsgarészenkénti részeredmények mindegyike eléri a minimális 40%-os teljesítményszintet.

Az ellenőrző elemzések eredményeit, valamint az eredményszámítás során alkalmazott eljárások részletes paramétereit minden egyes vizsgaeseményt követően ’Elemző jelentésben’ (Results Reports) rögzíti és archiválja a vizsgaközpont. A jelentések az Euroexam International szakmai munkáját nemzetközi szinten ellenőrző International Academic Advisory Board, a külföldi akkreditációs testületek (ICC, UK-NARIC) illetve Magyarországon az OH-NYAK rendelkezésére állnak az időszaki ellenőrzések során. Az Euroexam International által alkalmazott feladatellenőrzési és eredményszámítási eljárások részletesebb, a nyelvtudásmérésben némi jártassággal rendelkező szakértőknek szóló leírását ITT találod.

Gyakorlótesztek eredményének kiszámítása

A letölthető, illetve könyv formájában megvásárolható gyakorlótesztek „kézi” kiértékelése során a fenti, feladatonkénti és kérdésenkénti nehézséget is tükröző korrekcióra otthon természetesen nincsen mód. A gyakorlóteszteket azonban úgy válogattuk össze korábbi vizsgafeladatokból, hogy azok a helyes válaszok százalékos arányát vizsgarészenként „kézzel” kiszámolva is megbízható, a gyakorlóteszttől elvárhatóan pontos tájékoztató eredményt adjanak. Az éles vizsgán - természetesen az összes vizsgázóra egységesen - alkalmazott apró nehézségi korrekciók abban segítenek, hogy a vizsgaeredmény még pontosabb, a nemzetközi elvárásoknak megfelelően maradéktalanul megbízható legyen. 

Figyelem: Az egyes vizsgarészekben nem pontosan azonos számú elemi kérdés szerepel, a vizsgarészek súlya azonban azonos a végeredményben. A sokak számára bonyolult arányosítgatás helyett az egyszerű és jó megoldás az, ha a gyakorlóteszten, próbavizsgán elért ereményt mindig vizsgarészenként és százalékban (!!!) számoljuk ki. (Ez a helyes válaszok száma osztva az összes kérdés számával, szorozva 100-al.) Ha nem csak egy vizsgarész eredményére vagy kiváncsi, hanem az összeset megírtad és kiértékelted, akkor nincs más hátra, ezeket átlagolni kell (összeadni és elosztani az összeadott vizsgarészek számával). A teljes vizsga, illetve az egyes vizsgarészek eredményéről tehát, mindig a százalékban meghatározott teljesítmény ad jól értelmezhető információt.