az Euroexam vizsgákon bármilyen szótárt használhatsz? Ráadásul már csaknem az egész vizsgán?
Nyelvismeret és szókincs
| Feladatleírás | A vizsgált készségek/stratégiák | |
|---|---|---|
| 1. feladat Diktálás |
A vizsgázónak lejátszanak egy hosszabb szöveget magnóról egyszer egyvégtében, majd még kétszer részekre tördelve. Szóról szóra, pontosan le kell írnia a szöveget. Az első két hallott egységet a feladatlapon példaként megkapják a vizsgázók. | Szövegértés és lejegyzés Nyelvtani háttér: gyakoribb szerkezetek és igealakok, prepozíciók és vonatkozói névmások, névmások, névelők Szókincs háttér: a leggyakrabban használt szóösszetételek, phrasal verbs Alapvető szövegkohéziós elemek: a leggyakrabban használt kötőszavak, szöveg-összekapcsoló elemek Helyesírás Részletek megértése |
| 2. feladat Feleletválasztós szövegkiegészítés |
A vizsgázó egy összefüggő szöveget kap, melyből tíz szó hiányzik. Az üres helyekre többválasztós tesztkérdésekből kell kiválasztani a megfelelőt. | Szókincs háttér: a leggyakrabban használt szóösszetételek, phrasal verbs |
| 3. feladat Szövegkiegészítés |
A vizsgázó egy összefüggő szöveget kap, melyből tíz nyelvtani funkciót betöltő szó (pl. névelő, segédige, névmás) hiányzik. Az üres helyekre húsz – előre, ömlesztve - megadott szó közül kell kiválasztani az egyes mondatokba illőket. | Nyelvtani háttér: a leggyakrabban használt szerkezetek és igealakok; prepozíciók és vonatkozói névmások; névmások; névelők Alapvető szövegkohéziós elemek: a leggyakrabban használt kötőszavak, szöveg-összekapcsoló elemek Az angolul leginkább odaillő szerkezet felismerése |
Felkészülés a Nyelvismeret és Szókincs feladatokra
A diktálási feladat sikeres megoldásához elengedhetetlen a nyelvtan kitűnő ismerete. A gyakorlatlan vizsgázó könnyen esik abba a hibába, hogy idegesen próbál minden szót leírni, miközben a szöveget hallgatja, majd rövidesen feladja, mivel elkerülhetetlenül lemarad, elveszti a fonalat. Ezzel szemben a gyakorlott vizsgázó először a kulcsszavakra koncentrál, amelyeket egyébként is könnyebb meghallani, mint a rövid, elnyelt szavakat, majd nyelvtani ismereteit alkalmazza a megmaradt hiányosságok kitöltésénél. Ezt a készséget feltétlenül gyakorolni kell, például olyan szövegekkel, melyekben csak a jelentéshordozó kulcsszavak vannak megadva, és a diákok megpróbálják azt önállóan kitölteni. Több mint valószínű, hogy bár a szöveg ismeretlen, a beírt szavak jelentős része mégis jó lesz.
Akár a tankönyvekéhez hasonló gyakorlatokkal is lehet készülni a két szövegkiegészítéses feladatra. Kifejezetten izgalmas lehet, ha egy csoportban egymásnak próbálnak meg feladatot készíteni. Rövid, fénymásolt szövegekből kitöröljük a kiválasztott szavakat, majd eldönthetjük, hogy megadunk választási lehetőségeket, vagy sem (3., ill. 4. feladat). Természetesen, nem csak azt célszerű felismerni, hogy melyik a jó megoldás, hanem meg kell érteni azt is, hogy mitől rossz az, ami rossz. Ez sokat segít a későbbiekben a vizsgán, az adott feladat megoldásában.



