Beszédkészség C1 | Euroexam

Beszédkészség C1

  Feladatleírás A vizsgált készségek/stratégiák
1. feladat
Beszélgetés
A vizsgázók egymást kérdezgetve beszélgetnek. Összehasonlítás, vélemény, magyarázat, helyleírás, személyleírás
2. feladat Előadás

A vizsgázó egy hosszabb monológot mond el a felkészülési időben előkészített témában

Ok és okozat leírása, összehasonlítás, élményleírás, indoklás, személyes reakciók és érzelmek leírása
Vita A másik vizsgázó jegyzetel, majd rövid vitát kezdeményez a hallott előadás alapján Gondolatok kifejtése, válaszadás, érvelés
3. feladat
Közös kommunikációs feladat
Beszélgetés a két vizsgázó között Véleménynyilvánítás, indoklás, összehasonlítás, egyet(nem)értés

 

Értékelés a Beszédkészség vizsgarészen

Az értékelési kritériumok a következők: nyelvhelyesség és szókincs, folyamatosság és szövegösszefüggés, kiejtés valamint kommunikációs stratégia. A pontszám 80%-át az értékelő tanár adja, aki nem vesz részt a beszélgetésben, hanem teljes figyelmét a megadott kritériumok alapján való részletes értékelésre fordítja. A vizsgáztató tanár is értékel, ő ehhez egy általános benyomást mérő pontszámot ad. A végső pontszám a két tanár egymástól független értékeléséből tevődik össze.

Felkészülés a Beszédkészség vizsgarészre

 

A mintatesztet a szóbeli résznél kinyitva, többen úgy érezhetik, hogy az ott leírt feladatok nem különösebben nehezek, hiszen bármely tanfolyamon szóba kerülnek ezek a témák. Fontos azonban, hogy a vizsgázó tisztában legyen az egyes feladatok elvárásaival, különös tekintettel a 2. feladat műfajilag kötött formájára, és a 3. feladatban elvárt funkcionális nyelvezetre. Érdemes ezért pontosan tanulmányozni a feladatok szövegét, illetve az alábbi tanácsokat.

Az első feladatnál a legfontosabb, hogy a vizsgázó tudjon saját magáról néhány szót mondani, érdeklődési köréről, családjáról stb. A feladat ezen a szinten különösebb problémát nem fog jelenteni, de lényeges, hogy a beszélgetésben vállaljon kezdeményező szerepet, és ne rövid (egyszavas, félmondatos) válaszokat adjon.

A második feladat, az előadás sikeres megoldásához elengedhetetlenül szükséges a prezentációs műfaj szabályainak ismerete, az előadói készségek fejlesztése. A mintatesztben megadott témák mellett természetesen mások is jól használhatók: minél több a téma, annál kisebb az esélye, hogy valamelyik tipikus hibába essünk. A legfontosabb: a beszélő ne álljon le a két perc eltelte előtt, ne ismételgesse saját magát, és tudjon továbblépni a következő pontra. Mivel az itt szereplő témák általában valaminek a bemutatását kérik, ezért a (szóbeli) előadás és az (írásbeli) esszé előkészítése és gyakorlása akár együtt is történhet. A csoport kigondolhat egy témát, majd a diákok egyik fele támogató, a másik fele ellenérveket sorakoztat fel. Ezek után párokban az egyik fél ismerteti az állítást saját szemszögéből, míg másikuk ezzel vitázik. Ez az ismertetés már akár egy percig is eltarthat, majd következő lépésként az egyes pontokat bővebben is kifejtik. A hozzáfűzött magyarázatokkal, példákkal már megfelelő mélységig jutunk a téma tárgyalásában, és el fogjuk érni a szükséges kétpercnyi időtartamot is.

Ugyancsak gyakorolható az előre megírt jegyzetek használata. Fontos, hogy a vizsgázó ne függjön túlságosan ezektől, de ha már megírta őket, akkor célszerű rövid pillantásokat vetni rájuk, ezzel is segítve előrehaladását saját gondolatai mentén. Csak a legfontosabb kulcsszavakat írja le azonban, amelyek valóban segíteni fogják beszéd közben.

Gyakorlásképpen szintén ajánljuk, hogy egy percen keresztül kelljen valamiről folyamatosan beszélni, anélkül, hogy a beszélő egyszer is ismételné önmagát.
Csoportos munka esetén mód nyílik arra, hogy a reagálásra való felkészülést is gyakoroljuk. Míg társa beszél, jegyezzen fel két-három olyan dolgot, amihez úgy érzi, hozzá fog tudni szólni, hiszen később arról kell meggyőznie hallgatóságát, hogy a prezentációt értette, és érdemben tud rá reagálni.

Az utolsó feladat számos kommunikációs gyakorlattal helyettesíthető. A vizsgán az a feladat, hogy egy adott témához válasszunk képeket. A felkészüléskor jól használhatók a különböző sorrendbe állítást megkövetelő feladatok, pl. „Válasszuk ki az ideális utazótárs tulajdonságait egy tízes listából”. Itt is fontos, hogy a beszélő a véleményét pontosan el tudja mondani, meg tudja indokolni, és a megfelelő formában ki tudja fejteni esetleges ellenvéleményét, ne nyomja el beszélgetőtársát szóáradattal, kérje ki véleményét, de ugyanakkor ne húzódjon vissza a passzív hallgató szerepébe sem. Mindkét véglet alacsonyabb pontszámokat eredményez, tehát a cél a valódi kétszemélyes párbeszéd.