Vissza a Blog főoldalra

Külföldi egyetem: befektetés a jövőbe

Sokan szeretnének külföldön egyetemre járni, néhányan talán el is jutnak odáig, hogy lépéseket tegyenek ennek érdekében. Jóval kevesebben vannak viszont azok, akik pontosan tudják, mivel is jár ez. Nos, van pár rossz és egy kicsivel több jó hírünk

Külföldi egyetemen továbbtanulni korántsem olyan luxus, ami csak a milliomoscsemeték kiváltsága, viszont komoly anyagi és energiaráfordítást igényel a diáktól és családjától egyaránt. Minél hamarabb megkezdődnek az előkészületek, annál nagyobb esély lesz arra, hogy végül sikerüljön megtalálni a megfelelő intézményt, és mindenki profitáljon a kint töltött évekből.

Derűs tandíjkilátások

Ami a képzési költségeket illeti, a helyzet jóval kedvezőbb, mint ahogyan az vélhetően a köztudatban él. Számos országban (pl. Dániában, Finnországban, Ausztriában és Németország egyes tartományaiban) ingyenes a felsőoktatás az EU-ból érkező hallgatók számára, vagy állami ösztöndíj révén szinte nullára csökkenthető (Skócia). De olyan hely is akad, ahol a magyar viszonyokhoz mérten is megfizethető a tandíj, illetve az állam kedvezményt nyújt az uniós diákok számára ennek összegéből. Hollandiában pl. ez kicsit több mint 2.000 euró évenként, de ezt az állam az első évben megfelezi. Írországban ugyan jóval magasabb az alapösszeg (6.000 euró), ezt viszont a teljes képzés alatt megfelezi az állam az uniós hallgatók számára. Egy szó mint száz, az EU-tagságnak számos előnye van a külföldi továbbtanulás szempontjából, érdemes ezekkel élni, különösen, hogy a legnevesebb brit egyetemeken is pont ugyanannyi a tandíj, mint az összes többi brit intézményben (9.250 font).

Költséges megélhetés

Ami igazán megterheli a családi kasszát, ha egy fiatal külföldön tanul, az a mindennapi megélhetés. Ezen belül is a lakhatás a legnagyobb tétel, az még az itthon elszállt albérletárakhoz mérten is meglehetősen borsos, főleg Nagy-Britanniában. Ahogyan az a tavalyi skóciai egyetemlátogatásról írott beszámolónkból is kiderül, egy egyszemélyes, kényelmes kollégiumi szoba kb. 10 emberenként közös kiszolgálóhelyiségekkel, meghaladja a félezer fontot havonta.

Természetesen, ahogyan mindenütt a világon, az árak nagyban függnek a földrajzi elhelyezkedéstől, vagyis olyan nagyvárosokban és környékükön, mint London, Koppenhága vagy Amszterdam, jóval drágább a lakhatás, mint a kevésbé frekventált helyeken. Különösen, hogy nemcsak a nagyvárosok környékén találni nívós intézményeket. Durham például egy kisváros Kelet-Angliában, egyetemét mégis a nemzetközi rangsorok elején jegyzik.

Bár az élelmiszerek vagy a ruházat akár még olcsóbb is lehet, mint itthon, a szolgáltatások díjai a lakhatáshoz hasonlóan nagyságrendekkel magasabbak. Akár egy olyan hétköznapi dolog, mint egy hajvágás vagy egy egyszerű fogászati kezelés is komolyan megterheli a büdzsét. Mindemellett a költségek lejjebb nyomhatók olyan kézenfekvő megoldásokkal is, ha valaki megtanul főzni, így nem kell készételt vennie, vagy barterben dolgozik, mondjuk hajvágásért cserébe korrepetál, vagy segít belsőépítészetileg újratervezni a fodrászatot.

A go2uni csapata segít eligazodnod, ha felmerült benned, hogy esetleg külföldi tanulmányokat folytatnál. Olyan intézményeket és szakokat ajánlunk a figyelmedbe, amelyek leginkább passzolnak érdeklődési körödhöz, lehetőségeidhez és személyiségedhez. Az orientálódáshoz egy ingyenes tanácsadó beszélgetést ajánlunk számodra, amelyet akár skype-on is lebonyolíthatsz velünk.

Hasznos stratégiák

A fentebb vázolt költségek fedezése az esetek túlnyomó többségében három forrásból történik. Egyfelől a külhoni diákok nagy része ösztöndíjak, illetve diákhitelek segítségével fedezi a költségei egy részét, és ezek a többnyire igen kedvező feltételekkel igénybe vehető szolgáltatások a magyar diákoknak is rendelkezésére állnak.

A Grantfairy nevű applikáció például, mely a go2uni diákjai számára ingyenesen hozzáférhető, személyre szabhatóan segít keresni a Nagy-Britanniában hozzáférhető több ezer ösztöndíj és versenypályázat között. Ezek kihasználása persze energia- és időráfordítást igényel, de jó pár fontot le lehet faragni velük a költségekből. Elsősorban az Egyesült Államok és Kanada területén pedig a sportösztöndíjak tudnak jelentős segítséget nyújtani, ezért azoknak, akik a versenysport mellett tanulnának tovább, érdemes mérlegelniük ezeket a lehetőségeket is.

Második opcióként a tanulás melletti munkavállalás adódik, amelyet a legtöbb egyetem és olykor az állam is támogat. Sok intézményben működik részidős munkalehetőséget közvetítő iroda, Hollandiában és Dániában pedig munkavégzés mellett igénybe vehető ösztöndíjak segítik a hallgatókat.

Heti 15 óránál több munkát azonban nem érdemes vállalni, a külhoni egyetemeken ugyanis a magyar gyakorlatnál jóval egyenletesebb aktív felkészülést várnak el az egész tanév során, ami nemigen bírható fizikailag, ha sok munkával is társul. Ez az első években eléggé behatárolja a lehetőségeket, később azonban már számos helyen elérhetőek a részidős posztgraduális képzések, amelyek több szemeszterre elnyújtva, akár teljes állás mellett is elvégezhetők.

A harmadik finanszírozási mód a család anyagi támogatása, ami lényegében nélkülözhetetlen, és különösen az első években igen jelentős összeget tesz ki. Ugyanakkor, ha összevetjük a hazai és a külföldi továbbtanulás költségeit, illetve az ezekért kapott képzés minőségét, presztízsét, munkaerőpiaci értékét és nem utolsósorban a megszerezhető élményt, tapasztalatot és kapcsolati hálót, ár-érték arány tekintetében egyértelműen a külföldi továbbtanulás kerül ki győztesen.

Egy idegen ország egyetemén tanulni – a többi hosszú távú befektetéshez hasonlóan – gondos előkészítést, áldozatos munkát és kitartást kíván. Ugyanakkor az egyik legjobb dolog, amit egy fiatal és családja a jövőért tehet, ráadásul nem kell feltétlenül egyedül megküzdeni a fentebb vázolt nehézségekkel, a go2uni csapata segít, hogy elérhetővé váljon ez az álom

Cikkünk elején az Oxfordi Egyetemhez tartozó Queens College épülete látható. Kép: Kaofenlio - Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0.

0
Hozzászólás