Ha valaki külföldön kezdi egyetemi tanulmányait, érthető, hogy izgatottan várja az új országot és a közösséget, amelyben tanulni fog. De mi van akkor, ha nem egyetlen új helyszínt kell megszoknia, hanem gyors egymásutánban hármat is? Zsanett a Forward College-ban tanul tovább, jelenleg elsőéves a közgazdaságtan és politika szakon. A hároméves képzés és az egyetem különlegessége, hogy három különböző helyszínen zajlik: az első évet Lisszabonban, a másodikat Párizsban, a harmadikat Berlinben töltik a diákok. A szaktársak, az órarend, a feladatok állandóak – az országok és a városok azonban évről évre változnak. Zsanettet az első tanév tapasztalatairól kérdeztük, olvassátok el vele készült interjúnkat!
Miért döntöttél úgy, hogy a Forward College-ban tanulsz tovább?
A gimi utolsó évét rögtön egy faktom leadásával kezdtem, ami tökéletesen mutatja, hogy mennyire bizonytalan voltam a továbbtanulásomat illetően. Viszont biztosan tudtam, hogy külföldre szeretnék menni, kicsit világot látni, és semmiképp sem szeretnék a hagyományos oktatás keretei között továbbtanulni. A Forward College-ra április környékén találtam és egyből tudtam, hogy a részese akarok lenni az innovatív képzésnek és megtapasztalni milyen három különböző országban élni. Emellett a London School of Economics által tervezett programot átnézve úgy ítéltem meg, hogy egy jó diplomával a kezemben hagynám ott Berlint a harmadik év végeztével. Volt alkalmam beszélni egy diákkal, és miután minden kérdésemre választ kaptam, úgy döntöttem belevágok! A szakomra (Economics and Politics – közgazdaságtan és politika) végül úgy esett a választás, hogy egy viszonylag tág képzést kerestem, ami még sok lehetőséget nyitva hagy a későbbiekben, ráadásul kellően színes, hogy fenntartsa az érdeklődésem.
Mi volt az első benyomásod, amikor megérkeztél?
Egy percre se éreztem magam igazán egyedül már a kezdetektől fogva, ugyanis az egyetem diáknagykövetei már augusztusban összeraktak minket egy WhatsApp csoportba. Így pár nappal a gólyahét előtt már érkeztek az üzenetek hogy „most szálltam le a reptérre, valaki osztozna egy taxin?”. Így történt, hogy már a reptérről egyből egy másik forwardossal érkeztem meg a diákszállásra. Mi több, az emeletem nagy részét forwardos diákok foglalták el, akiket könnyen be lehetett azonosítani az angol beszédből már az elejétől fogva. Érkezésem másnapján már nyolcan vágtunk neki felfedezni a Pink Streetet, Lisszabon szórakozónegyedét.
Milyen volt az évkezdés gólyaként? Segített-e és ha igen, hogyan segített az egyetem az elsőéveseknek és különösen a nemzetközi diákoknak?
Mivel a Forward College-on mindenki nemzetközi diák, nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra, különösen az első hónapban, hogy senki ne érezze egyedül magát. Két hét introduction weekkel kezdtük a tanévet, ahol megismerkedtünk egymással, a tanárokkal és az egyetem működésével. Egy nagyon menő helyen bérelt az egyetem egy bemutatótermet, ahol cateringgel és egy fotóstanddal kezdtük és zártuk a két hetet. Mentünk szörfözni, étterembe és volt főzőverseny is, csak hogy pár programot említsek. Ezen kívül a másodéves diákok összeállítottak nekünk egy listát a kedvenc helyeikről Lisszabonban, jó pár hasznos tippel, hogy hol vannak olcsó éttermek, edzőtermek stb. Továbbá az egyetem még nyáron elküldte nekünk, hogy érkezés után milyen adminisztratív dolgokat kell intéznünk: EU-s diákoknak ez általában csak egy lakhatási engedély. Bármi történt eddig, mindig volt kihez fordulni, a campus managerhez emailen keresztül vagy személyesen. Ha esetleg van egy portugál diák az évfolyamon akkor ő is sokat tud segíteni.
Hol laksz és milyennek találod a szállást? Mennyire volt nehéz megfelelő lakóhelyet találni?
A diákszállóban lakom, ahol a Forward College biztosít szobát a diákjainak. Nem is gondolkodtam el, hogy más szállást választok, ugyanis már a képek alapján nagyon rendben volt a “kolesz”, és ezt 9 hónap után is meg tudom erősíteni. Az első reakcióm, amikor megérkeztem, egyrészt az volt hogy „hű itt mobillal nyílnak az ajtók”, másrészt meg az hogy a szobám konkrétan egy hotelszoba a lehető legjobb értelemben. Saját fürdőm van, ez alap az összes szobafajtánál, illetve két konyhán osztozik kb. 16 ember.
Egy kicsivel húzósabb összegért saját konyhája is lehet az embernek. Talán 5 ember kivételével mindenki a standard szobát választotta, így attól függően hogy hány forwardos van az emeleten, nehezen válik magányossá a hely. Mindenkit nagyon biztatnék, hogy válassza ezt az opciót, mert hatalmas élmény együtt lakni különböző országból érkező diákokkal, és az hogy nem kell osztozni egy szobán senkivel, megadja a kellő magánszférát! A szállásról körülbelül 30 perc alatt metróval jutok be a learning centerbe, ez a forwardos megfelelője a kampusznak. Van, aki minden nap bebiciklizik, megküzdve Lisszabon igen csak dimbes-dombos utcáival. Sajnos a metróra minden hónapban ki kell fizetni 30 eurót mert Portugáliában nem számítunk diáknak (legalábbis nem a metrónál), így felnőtt bérletet kell venni. A learning center viszont a város szívében van, úgyhogy öt perc sétára ott a folyópart Lisszabon legmenőbb helyeivel, a másik irányba 10 perc sétára pedig nagyon szép kilátókat találni.
Hogyan telik egy átlagos napod?
Nagyon változóak a napok, néha elég last minute változik az órarendem, de én kifejezetten élveztem a rugalmasságot és azt, hogy sokszor csak 11-kor kezdtem a napot. A Forward koncepciója a „flipped classroom” tanulási módszer, ami annyit tesz, hogy minden szeminárium előtt elmondja a tanár, hogy miből kell felkészülni, és az órán már csak ennek az anyagnak az elmélyítése folyik. Ez persze nem minden kurzusnál megy ennyire fekete-fehéren, matekból és statisztikából volt egy jó pár előadásom, ami közelebb állt egy hagyományos egyetemi előadáshoz. Politika tematikájú óráimon szinte kivétel nélkül vitákat tartottunk, egy-egy filozófus további írásait dolgoztuk fel csoportban, vagy csak szimplán megpróbáltuk az olvasmányainkra támaszkodva megválaszolni a tanár kérdéseit. Nagyon változó, hogy mennyit tanultam év közben, és nagyon nagy önkontrollal kell rendelkezni, hogy tényleg kövesd az anyagot hétről hétre, mert a nagy vizsgák csak május-júniusban vannak. Ahhoz viszont hogy jól teljesítsünk azon, év közben is rendesen kell követni, hogy mi történik, mert nagyon nehéz, szinte lehetetlen mindent bepótolni az utolsó két hónapban. Természetesen voltak, akik megpróbálták. Augusztusban kiderül, hogy sikerült nekik.
Hány diák van egy órán? Milyen óráid vannak?
Egy órán átlagosan 15 diák van, szaktól függetlenül. A kislétszámú órák az egyik nyomós indok, amiért a Forward mellett döntöttem. Házi feladatot általában csak matekból és statisztikából kaptam, a társadalomtudományi tárgyaknál a házi az volt, hogy elolvasd a következő leckét. Idén körülbelül minden második héten voltak úgynevezett Formative Assessmentek, ahol tesztelték egy tárgyból az előző kb. egy hónap anyagát. Ez első hangzásra nagyon soknak tűnik. Azonban ezek sokszor 24 órás beadási ablakkal rendelkező feladatok voltak, és a jegyük nem számít bele a diplomajegybe. Természetesen nem árt jól teljesíteni, mert ez az, amit év közben be tudsz majd írni az önéletrajzodba. Az „éles” vizsgák május-júniusban vannak, és mivel kerek egy napja már én is befejeztem az utolsó vizsgámat, azt mondhatom, hogy bízz a tanárokban, olvasd el, amit el kellene és akkor menni fog! Az éles vizsgákat online írjuk, webkamerával, hangfelvétellel és mindennel, ami ezzel jár, mivel ezeket a vizsgákat a University of Londonnak írjuk. Az eredményeket majd két hónap múlva tudjuk meg. A tanáraimmal nagyon jó a viszony, tényleg mindenki nagyon figyel a diákokra, abszolút partnerként kezelnek minket. Az első évben öt tárgyam volt (három egész éves és két féléves tárgy): Matematika (emelt matek érettségivel teljesen megugorható), Statisztika, Bevezetés a Gazdaságtanba, Bevezetés a Politikatudományba, illetve Nemzetközi Politikai Filozófia. Másodévben sajnos pont ennél az egy szaknál még mindig nincs választásom az tantárgyaimat illetően, mert teljesíteni kell az alábbi kötelező tárgyakat: Makroökonómia, Mikroökonómia, Összehasonlító Politikatudomány, valamint Demokrácia és Demokratizáció.
Milyennek találod a körülményeket, az egyetem felszereltségét? (könyvtár, étkezési lehetőség, sport stb.)
Talán ez az, amit leginkább feláldoz az ember, ha a Forwardot választja, mivel nagy kampusz híján nincs az egyetemnek edzőterme vagy nagy könyvtára. Viszont van ingyen használható könyvtár nagyon szép kilátással a learning centertől öt perc sétára, edzőterem pedig van a szállás mellett. Az étkezés néha kicsit drága, ha nem főzöl valamit előző nap, mivel a belváros szívében kevés az olcsó hely. Sportolásban kreatívnak kell lenni, volt, aki csatlakozott egy helyi atlétikacsapathoz és velük edz minden héten. Emellett, ha találsz elég diákot, akit ugyanaz a sport érdekel, megalapíthatjátok a saját klubotokat, és az egyetem nagy valószínűséggel megtámogat titeket a kellő felszereléssel – labdákkal vagy akár szörfdeszkával –, ha helyszínnel nem is.
Hogyan töltöd a szabadidődet? Megítélésed szerint mennyire nehéz új barátokat találni?
Felfedezem a várost vagy filmezünk a többiekkel. Szeretek festeni, úgyhogy ha kicsit egyedül akarok lenni, azt is szívesen csinálom a szobámban. Az sem ritka, hogy csoportosan napozunk a tetőteraszon, miközben kártyázunk, ami egészen biztosan hiányozni fog majd Párizsban. Barátokat szerezni nem nehéz, mivel mindenki ismer már mindenkit egy idő után. Az egyensúlyt megtalálni viszont annál nehezebb.
Milyen támogatást kapsz az egyetemtől? Kihez fordulhatsz, ha problémád adódik?
Van két campus managerünk, akikhez bármikor fordulhatunk, ha valami problémánk akadt. Illetve az egyetem biztosít pszichológusi tanácsadást is ingyen, amit mindenképp érdemes kihasználni, ha nagyon stresszes időszakon megyünk keresztül éppen. A legnagyobb segítség mégiscsak a többi diák, az „egy hajóban evezünk” mondás itt igazán érvénybe lép. Beilleszkedni a Forwardra szerintem viszonylag könnyű, a városba beépülni már sokkal nehezebb, hiszen mindenkivel mindig angolul beszélünk, kevés portugál hatás ér minket, ha nem keressük aktívan. Angoltudással teljesen jól el lehet lenni a belvárosban, de még a külkerületben is elég esélyes, hogy meg fognak érteni.
Milyen gyakran tudsz hazalátogatni? Van, ami nagyon hiányzik itthonról?
Ebben a tanévben kétszer látogattam haza, egy hétre október végén, illetve egy teljes hónapra télen. Minden évszakban van egy ún. reading week, amikor nincsenek órák, hanem csak feladott olvasmányok, ilyenkor a diákok nagy része hazautazik. Én is így tettem. Tavasszal viszont úgy döntöttem, hogy inkább itt helyben utazgatok a megspórolt pénzemből, úgyhogy legközelebb már csak nyáron megyek haza. Nagyon hiányoznak a testvéreim és a családom, meg persze a barátaim is, akikkel azonos a humorunk, de egyre kevesebb honvágyam volt az év előrehaladtával. Októberben még a csirkepaprikás illatától is elszomorodtam.
Volt bármi, ami kifejezetten meglepetésként ért – akár pozitív, akár negatív értelemben?
Lisszabon. Nulla elvárással jöttem ide, sőt még képeket se néztem a városról, így történt az az orbitális hiba, hogy hoztam egy pár magassarkút magammal. A portugál nyelv is nagyon meglepett, mert azt hittem „az majdnem spanyol”, de aztán már a repülőn azt hittem rá, hogy valamilyen kelet-európai nyelv, szóval ez a feltételezés nem nagyon jött be. Igazából az a legmeglepőbb, hogy a valóság mennyire fedi az elképzeléseimet.
Van bármilyen tanácsod a külföldre készülő diákoknak?
Szerintem a legfontosabb, amikor nekivág valaki egy ilyen kalandnak, hogy az elvárásokat otthon hagyja a reptérre indulás előtt. Bármennyire is eltervezzük, hogy hogyan fog kinézni a következő egy évünk, valami egészen biztosan másképp fog menni, és olyankor nagyon sokat segít, ha rugalmasan tudjuk kezelni a kialakult helyzetet. Általános tanács, hogy legyél nagyon nyitott az elején, és ne félj ismerkedni, mert nagyon szuper emberekkel találkozhatsz! Illetve ne felejtsd el ápolni az otthoni kapcsolataidat sem, mert most már két otthonod lesz és mindig jó, ha valaki vár, amikor hazamész Magyrországra. Nem utolsó sorban nagyon okosan pakold tele azt a két bőröndöt – semmi magassarkú!
További érdekes cikkekért és diákinterjúkért lapozd át a go2uni posztjait. Ha pedig külföldre készülsz, jelentkezz az Útlevél programba!