A város, ahol a lakók negyede egyetemista: diákinterjú Groningenből

Noel a hollandiai Groningenben tanul Spatial Planning and Design, azaz tértervezés szakon. Groningen északi város, kívül esik az ún. Randstad régión, amelynek Rotterdam, Hága, Amszterdam és Utrecht a legnagyobb városai. A földrajzi távolság azonban nem akadály, mert az egyébként sem óriási országot behálózó remek tömegközlekedéssel könnyű eljutni a nemzetközi repterekre. Groningen ősi, de mégis fiatalos település: első írásos emléke csaknem ezer évvel ezelőtt keletkezett, ma pedig csaknem 40.000 diák tanul itt. Noel a go2uni Útlevél programjával készült a továbbtanulásra -- olvassátok el vele készült interjúnkat!

Mikor döntöttél úgy, hogy Groningenben tanulsz tovább? Miért pont ezt a szakot és egyetemet választottad?

Egészen kisgyermekkori álmom volt, hogy külföldön tanulhassak, mindig szerettem volna világot látni. A gondolat, hogy egy idegen országban egyedül próbáljam meg a szerencsémet és önállóan álljak helyt, nagyon vonzott, és a szüleim támogattak is ebben. Több ország is szóba jött, de végül Hollandiát találtam a legideálisabbnak, és miután a családommal egy hetet eltöltöttünk az országban, már biztos voltam a választásomban. „Civil Engineering”-et szerettem volna tanulni Delftben, de mivel ott az alapszakokat hollandul tanítják, ezért Groningenbe jöttem egy hasonló, angol nyelvű alapszakra („Spatial Planning and Design”), amivel később ugyanúgy bejuthatok majd a már angol nyelvű Civil Engineering, azaz építőrménöki mesterre.

Mi volt az első benyomásod, amikor megérkeztél?

Míg a többi egyetemváros egy rakáson van a Randstadban, Groningen elég messze esik minden más nagyvárostól. A hollandok szoktak is azzal viccelni, hogy az Amszterdam-Groningen vonatút odafelé hosszabbnak érződik, mint visszafelé. Emiatt én is arra számítottam, hogy unalmasnak és elhagyatottnak fogom érezni a helyet, de nem is tévedhettem volna nagyobbat! A város kedves bája a vonatról leszállva azonnal elragadott, és bármerre néztem, mindenhol diákok hemzsegtek és biciklisek cikáztak, minden volt, csak unalom nem. A nyüzsgő utcák szöges ellentétben álltak az általam elképzelt „vidéki kisváros” hangulatával. Emlékszem, a szüleimet a „Forum” nevű hely kápráztatta el a legjobban, ami tíz emeletnyi szórakozási, tanulási és kikapcsolódási lehetőség egy épületben. Groningen Hollandia legfiatalabb városa, a népesség negyede egyetemista, és a város diákcentrikussága, fiatal atmoszférája, pezsgő hangulata mindannyiunkat meggyőzött, hogy jó helyen leszek.

Milyen volt az évkezdés gólyaként? Segített-e és ha igen, hogyan segített az egyetem az elsőéveseknek és különösen a nemzetközi diákoknak?

A gólyák részt vehetnek a KEI és az ESN héten, amelyek lényegében az otthoni gólyatábor itteni megfelelői. Az ESN héten minden nap más-más programokon vehettünk részt, volt sok buli, mozi, sport és kulturális programok is. Az egyetem annyiban segített a nemzetközi diákoknak, hogy a karomon tartottak egy külön napot a hivatalos évkezdés napja előtt, amin csak a nemzetközi diákok vehettek részt, és így megismerhettük egymást. Ezen kívül a kar szervezett egy „bemutatkozó hétvégét” is a diákjai számára, Amelandon.

Hol laksz és milyennek találod a szállást? Mennyire volt nehéz megfelelő lakóhelyet találni?
Jelenleg a „Social Hub” nevű helyen lakom, ahol maximum 1 évig maradhatok. Nagyon szuper hely, rengeteg szolgáltatással, olyan, mint egy hotel. Van szuperül felszerelt konyhánk, amin 7 másik diákkal osztozom, gyönyörű a kilátásom, van saját fürdőm, van mosoda, kondi, tanulóhelyiségek, étterem és bár, ping pong asztalok, csocsó és havonta egyszer szobaszervíz is. Emellett rengeteg programot szerveznek nekünk, vannak közös jógaórák, hollandórák, sőt, vizsgaidőszakban ingyen masszázst is kapunk!
Természetesen, mint mindenkinek, nekem és a családomnak is nagy stresszt okozott a szálláskeresés. Tavaly decembertől kezdve (vagyis 10 hónappal a költözés előtt!) nézegettem különböző oldalakat és Facebook csoportokat, de rengeteg a „scam”, és egyébként is, szinte lehetetlen 1000 km távolságból albérletet keresni. Így a szüleimmel végül úgy láttuk a legjobbnak, hogy nem játszunk hazárdjátékot a Facebookon, hanem biztosra megyünk az első évben. Ezért döntöttünk a Social Hub mellett, amely bár drágább, mint egy albérlet, de megspórolt nekünk fél évi stresszt és nyugtalankodást a kiköltözés előtt, időközben pedig felraktam magam egy 2-3 éves(!) várólistára is, hogy a későbbi mesterszakra könnyebben találjak majd valamit.

Milyen messze laksz az egyetemtől? Hogyan közlekedsz?

Természetesen biciklivel közlekedem, mint egy igazi holland, ha esik, ha fúj! (És sokat esik és sokat fúj…) Bringával körülbelül 15 perc az egyetem.

Hogyan telik egy átlagos napod? Mennyit kell tanulnod, készülnöd?

Az aktuális óráimtól függ a tanulás mennyisége. Vannak órák, amelyek sok olvasást igényelnek, cserébe pedig kevés beadandót kell írnunk, és olyan is, ahol ez fordítva van. Összességében én nem érzem úgy, hogy túlhajtanának minket, szerencsére, így van időm a hobbijaimra is. Egy átlagos hétköznapomat az edzőteremben kezdem 8-kor, majd miután végeztem, olvasással ütöm el az időt az előadásaim kezdetéig. Az órák után hazabiciklizem, megebédelek, tanulok egy kicsit hollandul, elvégzem az aznapi tennivalóimat, este pedig egy órát zongorázom az egyetem kulturális egyesületében. Ezután megvacsorázom, és lefekvés előtt még olvasok egy kicsit.

Hány diák van egy órán? Milyenek a vizsgák és a tanárok?

Háromféle órám volt eddig, előadás, szeminárium és számítógépes gyakorlatok. Az előadások egy kb. 300 fős előadóteremben vannak, és habár sosincs teltház, de 150-200 diák mindig megjelenik. A szemináriumokon kb. 20 diák van jelen egyszerre, ezek olyanok, mint a középiskolai tanórák. A gyakorlatokon kötelező jelen lenni, itt kb. 30 diák van egy teremben.
A házi feladatok mennyisége az órák típusától függ, van, hogy el kell olvasni X oldalt, meg kell oldani egy feladatlapot és visszaküldeni, vagy programoznunk kell. Vannak terepgyakorlatok is, amelyek több energiát és munkát igényelnek, de a határidők mindig arányosak a feladott mennyiséggel, így teljesíthetőek.
A vizsgák számítógépen történnek, és általában kettő van belőlük minden tárgyból, a „mid-term exam” és a „final exam”.
A tanárokkal mindenkinek jó a viszonya, bármikor meg lehet őket keresni és mindenben segítenek. A matektanár például külön kijelölt a héten egy „open office day”-t, amikor akárki megkeresheti őt a kérdéseivel.

Milyen óráid vannak? Van, ami meglepetést okozott esetleg?

Az óráim nagyon változatosak, és nagyon szeretem emiatt a szakot. A műszaki tárgyak mellett sok társadalomtudománnyal kapcsolatos órám is van, mert a holland felfogás szerint egy épületnek nem csak az a célja, hogy álljon, hanem az is, hogy összhangban legyen az emberekkel, akik használják és a környezettel, ami körülveszi. Nagyon szimpatikus ez a megközelítés, és nem is csoda, hogy a hollandok világhírű mérnökök és tervezők. A meglepetést nem is leginkább az órák, hanem a tanév felépítése okozta. A Groningeni Egyetemen nem szemeszterek, hanem negyedévek, ún. „block”-ok vannak, amelyek nagyjából két hónapig tartanak. Minden blockban maximum 2-3 tantárgyunk van, és a block végén le is vizsgázunk belőlük, hogy aztán 2-3 újabb tárgyat tanuljunk a következőben. Ez azért jó, mert így csak erre a pár tárgyra kell fókuszálni egy időben, ahelyett, hogy fél évig kellene 6-7 különböző tárgy anyagát észben tartanunk, és félévkor mindből levizsgáznunk, mint más egyetemeken.

Milyennek találod a körülményeket, az egyetem felszereltségét?

Az egyetem felszereltsége szuper. Én a Zernike campuson tanulok a város szélén, ami nagyon szép, kellemes környezetet biztosít a tanuláshoz, vannak szökőkutak, tavak, padok, az épületek modernek és színesek, ami az egész campusnak könnyed, barátságos hangulatot kölcsönöz. Van ingyenes bicikliszervíz, valamint itt van az ACLO sportklub is, ami nagyon népszerű a diákok körében. Az ételudvar mellett vannak itt egyéb éttermek és egy kisbolt is, úgyhogy minden van, amire csak szüksége lehet napközben a diákoknak.

Hogyan töltöd a szabadidődet?

Az előbb említett ACLO sportklubnak szinte azonnal tagja lettem, mert hihetetlen kedvező áron egy egész éven át korlátlanul lehet használni az edzőtermet, és rengeteg különböző sportágat ki lehet próbálni. A vívástól kezdve a boxon át a balettig mindenre van lehetőség, és semmiért sem kell külön fizetni. Ezenkívül járok az USVA-ba, az egyetem kulturális egyesületébe, ahol szintén elképesztő kedvező áron lehet bármilyen hangszeren megtanulni játszani, de egyéb kulturális programokon is részt lehet venni, mint pl. színház, tánc vagy stand up-comedy. Ezeken kívül az elmúlt időben az egyetem saját nyelviskolájába is jártam hollandot tanulni, teljesen ingyen, de több tucat egyéb nyelv tanulására is van lehetőség, valamint járok egy „nyelvkávézó” nevű helyre, ahol a holland mellett lehetőségem van gyakorolni másokkal egyéb idegen nyelveket is, amiket tudok. Aki szeret barátokat szerezni és új embereket megismerni, nem kell félnie, hiszen rengeteg lehetőség van erre a városban, pl. bárok és szórakozóhelyek, habár én ritkán járok ilyen helyekre. Egy érdekes dolog azonban, amit megtapasztaltam, hogy a holland diákok elzárkóznak a nemzetköziektől.

Dolgozol az egyetem mellett vagy tervezed a jövőben? Jellemző a nemzetközi diákokra, hogy munkát vállalnak?

Igen, szeretnék dolgozni a második évtől. Még nem néztem utána, hogy pontosan mik a lehetőségeim, de azért is szeretnék minél hamarabb megtanulni hollandul, hogy ne csak a biciklis futár állásokra tudjak majd jelentkezni. Úgy gondolom, hogy jellemző a nemzetközi diákokra, hogy részmunkaidős állást vállaljanak, mivel nekünk nem járnak azok az állami támogatások, amik a holland diákoknak eleve járnak, de ha dolgozunk, mi is jogosultak lehetünk rájuk.

Milyen támogatást kapsz az egyetemtől? Volt már, hogy elveszve érezted magad, mert külföldi vagy?

Ha tanulmányi problémám adódna, fordulhatok a „study adviser”-ekhez, akik igyekeznek segíteni minden nehézséggel kapcsolatban. Szerencsére még nem kellett megkeresnem őket, és remélem, hogy ezután sem lesz rá szükségem.
Sajnos a beilleszkedés nagyon nehéz, mert a szakomon nagyon sok a holland, és mint fent említettem, nem túl nyitottak a nemzetköziekre. Ha egy hármas csoportban már ketten hollandok rajtam kívül, nem hajlandóak angolul beszélni. Olyan is volt már, hogy egy sokáig elhúzódó terepmunka végén a 10 fős csoportom, akikből 9-en hollandok voltak, elmentek az előbbi vonattal, (beleértve a csoportvezetőmet is) engem pedig egyedül hagytak Utrechtben. (A nemzetközi diákoknak csak este 6:30 után jár kedvezményes jegy, míg a holland diákok egész nap ingyen utazhatnak). Valamint, amikor szálláskeresésről van szó, a „NO INTERNATIONALS” felirat a hirdetések legelején a legtöbb nemzetközi diáknak biztos ismerős. Szóval a hollandokban van egy kis ellenszenv az országukat elözönlő külföldiekkel szemben, de azt vettem észre, hogy mióta hollandul tanulok, kedvesebbek velem a csoporttársaim és értékelik, hogy próbálom megtanulni a nyelvüket. Ez pedig mégiscsak jó érzés. Ezeken kívül egyébként mindenhol beszélnek angolul az eladók, ha pedig hollandul próbálkozom beszélni velük, nagyon örülnek, aranyosak és türelmesek!

Milyen gyakran tudsz hazalátogatni? Van, ami nagyon hiányzik itthonról?

Az, hogy milyen gyakran tudok hazalátogatni az óráimtól és a vizsgáimtól függ. A vizsgaidőszak két hetes, és ha az elején le tudok vizsgázni, a maradék időt otthon tudom tölteni, valamint ha az órákon nem kötelező a jelentlét, akkor is van lehetőségem hazautazni. Az előttem álló időszakban viszont az órákról való hiányzást nem fogják elfogadni, így legközelebb a tavaszi vizsgaidőszakban tudok majd Magyarországra utazni. Eddig a tanévben kétszer mentem haza, ősszel és karácsonykor, két hétre.
Természetesen szokott honvágyam lenni. Hiányoznak a családtagjaim és a város is, ahol laktam. Ezért mikor otthon vagyok, sok időt töltök sétálgatással és utazgatással, olyan helyek meglátogatásával, ahová régi emlékek kötnek.

Volt bármi, ami kifejezetten meglepetésként ért?

Igen, ami nagyon meglepett, az az volt, hogy mennyire nem népszerű a készpénzzel való fizetés. Vannak helyek, ahol már egyáltalán nem is fogadnak el készpénzt. Se a pizzázóban, se a kávézóban, se az étteremben, sőt, még a nyilvános mosdókban se lehet már érmét bedobni, csak kártyával fizetni.

Van bármilyen tanácsod a külföldre készülő diákoknak?

Azt tanácsolnám bárkinek, aki külföldben gondolkodik, különösen Hollandiában, hogy kezdje hamar a felkészülést. Mivel nincs a magyarországihoz hasonló központi felvételi rendszer, hanem minden egyetem önállóan bonyolítja le a jelentkezéseket a saját rendszerén belül, fontos tudni jóval a felvételizés előtt, hogy pontosan milyen dokumentumok kellenek az adott egyetemnek, és az adott szakon mik a magyar érettségire vonatkozó követelmények. Sok szakon kérnek motivációs levelet vagy önéletrajzot is, ezt is érdemes többször átírni/átolvasni, hogy biztos jó legyen, mert egy összecsapott iromány nem a legjobb stratégia. Minél előbb kész van valaki mindezzel, annál hamarabb tud jelentkezni és annál hamarabb kap választ is. Azután pedig jöhet a következő, ugyanolyan fontosságú és nem kevesebb kitartást igénylő feladat, a szálláskeresés. Úgyhogy a legfontosabb a kitartás és a céltudatosság!

írta: Végh Veronika / 2024-03-11