Beszédkészség B1-B2 | Euroexam

Beszédkészség B1-B2

  Feladatleírás A vizsgált készségek
1. feladat
Beszélgetés
A vizsgáztató bemelegítő kérdéseket tesz fel a vizsgázónak, aki mindegyikre 1-2 mondatban válaszol Összehasonlítás, tapasztalat, vélemény, magyarázat, helyleírás, személyleírás
2. feladat
Történet elmondása képek alapján
A vizsgázó 2 percben egy történetet mesél el múltidőben az adott képek alapján (erre 10 percet készülhet előzetesen, szótárt is használva, és az ekkor készített jegyzeteit is használhatja) Események sorba rendezése, ok és okozat leírása, összehasonlítás, élményleírás

EuroPro

2. feladat
Prezentáció

A vizsgázó 2 percben egy rövid üzleti prezentációt tart a megadott táblázatok, grafikonok, stb. adatai alapján (erre 10 percet készülhet előzetesen, szótárt is használva, és az ekkor készített jegyzeteit is használhatja) Üzleti folyamatok, jelenségek bemutatása, magyarázatok, következtetések megfogalmazása formális prezentációs keretek közt
3. feladat
Szituációk
Rövid, udvarias ügyintéző párbeszédek a vizsgázó és a vizsgáztató között Információkérés/adás, adott helyzet tisztázása, foglalás/rendelés, megerősítés, visszautasítás, valaminek a kifizetése, sürgetés, stb.
4. feladat
Kommunikációs feladat
3 perces ötletelés és vita egy témáról a két vizsgázó között, előzetes felkészülés nélkül Vélemény nyilvánítás, indoklás, egyetértés, egyet nem értés, összehasonlítás, összefoglalás, stb.

 

Értékelés a szóbelin

Az értékelési kritériumok a következők: nyelvhelyesség és szókincs, folyamatosság és szövegösszefüggés, kiejtés valamint kommunikációs stratégiák, ezeket a kritériumokat - az összpontszám 80%-át - az értékelő tanár adja (1-től 5-ig osztályozva), aki nem vesz részt a beszélgetésben, hanem teljes figyelmét a megadott kritériumok alapján való részletes értékelésre fordítja. A vizsgáztató tanár is értékel, ő ehhez egy általános benyomást mérő pontszámot ad (1-től 5-ig). A végső pontszám a két vizsgáztató egymástól független értékeléséből tevődik össze.

Felkészülés a szóbelire

A mintatesztet a szóbeli résznél kinyitva többen úgy érezhetik, hogy az ott leírt feladatok nem különösebben nehezek, hiszen bármely tanfolyamon szóba kerülnek ezek a témák. Fontos azonban, hogy a vizsgázó tisztában legyen az egyes feladatok elvárásaival, különös tekintettel a 3. és 4. feladat funkcionális nyelvezetére. Érdemes ezért pontosan tanulmányozni a feladatok szövegét, illetve az itt következő jó tanácsokat.

Az első feladatnál a legfontosabb, hogy a vizsgázó tudjon néhány szót mondani saját magáról, érdeklődési köréről, családjáról, stb. Az órán vagy csoportos gyakorlásnál vigyázni kell arra, hogy ne monológokat tanuljon be, hanem beszélgessen partnerével. A kérdések lehetnek „előre gyártottak”, de akkor is érdemes őket össze-vissza feltenni, hogy a „vizsgázó”-nak valóban figyelni kelljen a kérdésre, és spontán választ tudjon adni. Rendkívül lényeges, hogy tudja, mit mondjon, ha nem érti a vizsgáztató kérdését (pl. hogy kérheti meg, hogy ismételje azt el), nehogy emiatt leblokkoljon, és leálljon a beszélgetés. E vizsgafeladat fő célja a bemelegítés, és ha a fentieket a vizsgázó szem előtt tartja, a vizsga további részeiben a gördülékeny kezdés után jobb vizsgázói teljesítményre számíthat.

A második feladat sikeres megoldásához elengedhetetlenül szükséges a történetek elbeszélését segítő múlt idők rendszerének biztos használata, tehát ezen a téren komoly gyakorlásra van szükség (a legtöbb tankönyv önálló leckéket szentel a témának). A kronológiai és logikai sorrend felállításánál szóba jövő kötőszavak, illetve nyelvi elemek ismerete szintén lényeges. Több tankönyvben is találhatunk ilyen típusú feladatot, néha mondatrészletek megadásával, melyek mintát nyújthatnak, hogyan érdemes jegyzeteket készíteni a vizsgán a felkészülési időben. (Gyakorlatlan vizsgázók sokszor a teljes történetet megpróbálják leírni, a tömör, kulcsszavakra épülő jegyzetek helyett.) Csoportos készülés esetén gyakorlásképpen érdemes elmondani egymásnak a történeteket, illetve tanárra is feltétlenül szükség van, aki a nyelvhelyességet, választékosságot ellenőrizni tudja, és ezen a téren is segítséget ad. De a fő cé, hogy a vizsgázó képes legyen 2 percig folyékonyan, folyamatosan, logikus történetelemek választékos összekapcsolásával beszélni.

EuroPro

A sikeres prezentációhoz legfontosabb a sok órai gyakorlás, és a tanári segédlet. Az órai gyakorláshoz prezentáció ötleteket egyrészt a mintatesztből, illetve a fenti témafelsorolásból lehet meríteni.

Ennél a feladatnál gondot okozhat, hogy a kettő perc letelte előtt kifogy a mondanivalóból és elhallgat, vagy elkezdi ismételgetni önmagát, és nem tud a következő pontra továbblépni. Rövid prezentációk (2 perc) vagy prezentáció részletek kezdeti gyakorlásával sokat segíthetünk ennek a problémának a megoldásában. Gyakorlásképpen szintén ajánljuk a “Just a Minute” néven talán ismerős órai bemelegítő feladatokat. A lényeg, hogy egy percen keresztül kell valamiről folyamatosan beszélni anélkül, hogy egyszer is ismételné önmagát.

Szintén fontos, hogy megfelelően tudja használni gondolatai kifejtéséhez a feladatlapon megadott információkat, és az előadás nyelvezete is természetes, a helyzethez illően formális, vagy félig formális legyen. Ennek gyakorlásához próbálja meg rövid jegyzetekből kifejteni véleményét egy adott témában – tanára pedig tanácsot ad, hogy előadása mennyire volt természetes, vagy mennyiben használta esetleg szó szerint a korábban leírt jegyzeteit, melyeket meg kell próbálni a szóbeli előadásnak megfelelően átfogalmazni.

A prezentáció szerkezetét részben a feladatlapon megadott jegyzetek (problémák és lehetséges megoldások) határozzák meg. A feladat jellegéből adódóan logikus, ha minden egyes megoldási lehetőségnek legalább egy előnyét és egy hátrányát megnevezi, és az órai gyakorlás is követheti ezt a formát; tehát adott egy probléma és egy megoldási javaslat – soroljunk fel minden lehetséges érvet pro és kontra.

Ugyancsak fontos, hogy egy prezentációt adott közönségnek adunk, akiket jó megszólítani. Célszerű felvázolni a főbb pontokat, amikről beszélni fogunk, azután egyenként kifejteni ezeket, majd valamilyen konklúzióra jutni, és végül megköszönni a figyelmet.

Éppen ez az előnyökből és hátrányokból álló felsorolás kell, hogy a felkészüléskor készített jegyzetek nagyobbik részét kitegye. Gyakorlásképpen meg kell próbálni minél tömörebb feljegyzéseket készíteni a fenti két szempont szerint. Lényeges, hogy semmiképpen ne írjon teljes mondatokat, hanem csak a témakövetéshez szükséges szavakat, kifejezéseket vesse papírra. Ezek után következhet a jegyzetek alapján történő beszéd. Beszéd közben ne féljen használni azt amit felírt, ugyanakkor ne is a papírról beszéljen, próbáljon attól minél hosszabb időre elszakadni. Ha ilyen módon tartja előadását, akkor hallgatósága számára érthetőbb és érdekesebb lesz, amiről beszél.

A B2-es vizsga szituációs párbeszédeihez visszatérve, a 3. feladat gyakorlásához a csoport közösen is kitalálhat olyan tipikus helyzeteket, mint például: „Mit mondana, ha véletlenül tönkreteszi a barátja CD-lejátszóját?” Ezeket azután lehet csoportosan gyakorolni; a tanár javító-tanácsadó szerepe azonban itt szintén fontos.

A 4. kommunikációs feladatnál lényeges, hogy a vizsgázó jól tudjon partnerével együtt dolgozni, és úgy megvitatni egy témát vagy problémát, hogy közben egy harmadik személy hallgatja a társalgást. A vizsgáztató nem avatkozik be, és a harmadik feladat világos és készen kapott szerkezetéhez képest itt a vizsgázóknak kell átvenniük a kezdeményezést, önállóan kell irányítaniuk a beszélgetést. Felkészüléskor olyan nyelvi szerkezeteket érdemes gyakorolni, melyekkel – többek között – az alábbi funkciókat lehet kifejezni: javaslattevés, egy döntés mások tudomására hozása és megindoklása, mások véleményének kikérése, egyetértés vagy egyet nem értés, magyarázat kérése, udvarias közbeszólás, összefoglalás stb.